2013. július 22., hétfő

4. rész

- Te látsz engem? – döbbent meg a barátnőm.
- Úgy tudtam! Nem lehetett véletlen a dal! – álltam hirtelen Justin elé.
- Igen látlak titeket. – sóhajtott.
- De hogy? – kérdeztük egyszerre. – Hisz te ember vagy! – mondtam.
- Születésem óta látom a szellemeket.
- Mikor születtél? – kérdezte Rose.
- 1994. Március 1.jén. Miért?
- De hisz.. – kezdtem bele.
- Várjunk csak! – szólt közbe Rose. – Casie és te is egy napon születetek. Mindig tudod merre van. – gondolkodott. – Basszus ti lélektársak vagytok!
- Mik? – kérdeztük egyszerre.
- Olvastam az egyik könyvben a lélektársakról. Csak nem hittem, hogy lehetséges. De még is.
- Mik azok? – idegeskedtem.
- Casie emlékszel mikor minig arról nyafogtam, hogy olyan életet szeretnék amiben megtalálom a lélektársam? Hát neked sikerült! Elképesztő! – simogatta meg a tarkóját.
- Rose! – szóltam rá.
- Nos a lélektársak, annyit tesz, hogy értitek egymás gondolatát. S ha kísérleteztek vele akkor lesz valami különleges képességetek is. S olyan szerelmetek lesz mint Edwardnak és Bellának. – tapsikolt egyet.
- Nem is értem a gondolatát! – mutattam Justin felé.
- Mivel nem rég találkoztatok. Idő kell mindennek.
 - Hogy kerülnek ide Edward és Bella? - Szólalt meg Justin pár pillanat múlva
- Rose most magyarázta el, hogy LÉLEKTÁRSAK vagyunk neked pedig az első kérdésed, hogy hogy kerülnek ide Edward és Bella? Egyáltalán miért nem mondtad el hogy látsz?? VÁRJ! Te kihasználtad az ötletem és meg sem köszönted. - csaptam hisztit szegénynek.
Tátott szájjal állt előttem. Szegény meg sem tudott szólalni
- Nem akartam még elmondani, hogy látlak mert...
-Justin, kezdjük újra.- Szólalt meg a férfi aki az előbb szünetet rendelt.
- Oké. - nézett rá Justin. Visszanézett ránk és csak egy mosolyt villantott majd elment.
- Ezt nem hiszem el.. - szóltam elképedve.
- Én sem. Épp Justin Bieber a léllektársad.

*Justin szemszöge*
Casie. Olyan szép neve van. Épp a fall-t fejeztük be amikor kinéztem hogy Rose és Casie ott vannak-e még. Nem voltak.
Még mindig nem értem, hogy mit mondott el Rose. És hogy hogy kerülnek oda Edward és Bella. Befejeztük a dal felvételét és én kimentem a stúdióból. Haza felé vettem az irányt, Sel biztos még a stúdióban mint minden este. Hirtelen a hátam mögött meghallottam két lány beszélgetését. Lélektársakról beszélgettek.
Casie és Rose. Elmosolyodtam. Nem tudom hogy találtak meg de hátra fordultam és valójában őket láttam meg.
- Azért nem mondtam el, hogy látlak mert láttam rajtad, hogy megijedtél, amikor megláttad hogy pont téged nézek. Igy úgy döntöttem, hogy inkább nem mondom el még.
- MÉG?? Mikor szándékoztad elmondani?
- Nemtudom majd hogyha már többször jöttél volna, akkor megköszöntem volna hogy segitettél megirni a dalt.- mosolyodtam el.
- Ohh.. Sajnálom hogy úgy letámadtalak.. Várj a feleséged is lát engem?- kérdezte hirtelen Casie amikor befejeztem a mondandómat.
- Sel?- nevetem el magam. - Sel nem a feleségem. Ő csak a barátnőm.- Casie és Rose arcáról lehervadt a mosoly.- öhm.. Nincs kedvetek bejönni?- kérdeztem meg gyorsan témát váltva.
- Nekem mennem kellene de Casie te maradj. Majd fedezlek otthon. - Szólalt meg Rose.
- Én.. Oké. Rendben, csak Rose kérlek ne szóld el magad anyunak. Tudom hogy lelkiismeretes vagy amikor hazudsz.- Mondta Casie.
-Rendbem. Sziasztok- mosolygot integetve Rose és hirtelen eltűnt.
- Rendben akkor Casie. Gyere elmegyünk hozzám. Segithetsz megirni a következő dalomat.- mosolyogtam rá mire ő zavarba jött.
- Rendbe gyerünk. - nevetett fel

14 megjegyzés: